No, de ez egy régi történet, a vasárnapi rege pedig egy igazán élvezetes, gólgazdag, a közönséget messzemenőkig kiszolgáló mérkőzésről szólt. A Komjádiban már a félidőben 7-6-ra álltak a felek, és csak összehasonlításképpen jegyezzük meg, hogy a Vasas szegedi elődöntőjében ugyanennyi lett a végeredmény. Az első két felvonásban egyébként folyamatosan egy, vagy két góllal haladt az ellenfele előtt az angyalföldi gárda, az Eger csak 19 perc eltelte után élvezhette először az előny ízét, midőn Kis Gábor alakította 8-7-re az állást. Varga Dániel csuklóját azonban már harmadszor csodálhattuk meg: a piros-kékek irányítója ezúttal megosztotta a terhet a két keze között, és mindenki ámulatára, bal keze legyintésével egyenlített 8-8-ra. A hevesiek két alkalommal is kettőre növelhették volna előnyüket, ám előbb Matajsz fejbe lőtte Nagy Viktort, majd előnyben passzolt rosszul Nyéki.

Mondani sem kell, 9-9-re alakult az állás, és hiába szerzett újra előnyt együttesének Császár, ugyanis Kállay, Mátyás és Steinmetz Ádám révén 12-10-es előnyt kovácsolt a Vasas. Császár, aki a nevében rejlő tisztségnek megfelelően igyekezett alkotni a vízben, viszont újra felhozta a csapatát, és előbb Matajsznak adott mintaszerű gólpasszt, majd ugyancsak ő lőtt a rövid sarokba egy már elbaltázott fór után.

A hevesiek reménykedtek, hogy ő lesz a nyerő emberük, ám végül a Vasas-tábor találta meg magának a kulcsfigurát: Vindisch ugyanis 39 másodperccel a vége előtt, nem sokkal a támadóidő lejártát megelőzően, hétméteres szabaddobásból mattolta Jászberényit. Az egriek szeme előtt nem lebeghetett más, mint a hosszabbítás kiharcolása, ám nem éltek a kínálkozó lehetőségekkel. Heinrich kiállítását követően végigjátszottak egy emberelőnyt, ám Baco kihagyta a ziccert (fogalmazhatunk úgy is, hogy Nagy Viktor védett jó érzékkel), majd a megítélt sarokdobás után is hiába célozták meg a kaput, ezúttal is a Vasas hálóőre volt a végállomás - az angyalföldi tábor csodálatára.

Méhes Jenő szakosztályvezető végtelenül boldogan hangoztatta: Na, végre nem álltunk meg tizenháromnál, mint a bajnoki címek esetében”. Bizony ez már a tizennegyedik kupaelsősége a Vasasnak, amely megvédte címét. Vagyis nemcsak a párosítás, az alkalom és az arcok ismételték a múltat, hanem a végkifejlet is.

Mestermérleg
Bíztam a csapatban, és az elvégzett munkában. Ez a gárda képes, és tud is nyerni, amit már tavaly is bizonyítottunk, és most megint jó úton járunk. A csapatszellem ezúttal is dicséretes volt, az utolsó pillanatig meghaltak egymásért a játékosok. Hullámvölgyek, persze, akadtak a játékunkban, de talán nekünk sikerült ezeket rövidebbre fogni. A közönségünk jelentette a pluszt, hiszen mégiscsak itthon, a Komjádiban pólóztunk.
Földi László, a Vasas edzője

Remek meccset játszottunk. Ugyanaz történt, mint egy esztendeje: akkor is úgy éreztük, hogy a Domino kiejtésével már elvégeztük a munkánk javát, ám megint kikaptunk a fináléban. Talán az döntött, hogy valamelyest fáradtabbak voltunk a Vasasnál, hiszen mi pörgősebb meccset játszottunk a Honvéddal, mint az angyalföldiek a Szegeddel.
Gerendás György, az Eger edzője

A legjobb mérkőzés

Szilágyi Péter, az új-zélandi női vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya
- Nagyon jó mérkőzés volt, mindkét csapat megérdemelte volna a győzelmet, de végül Vindisch fantasztikusan eltalált lövése döntött. A felgyorsult játék miatt volt egy-két olyan szituáció, amellyel nem tudtak élni a csapatok.

Nyéki Balázs: - Megint nem kezdtünk jól, de megint talpra tudtunk állni. Amikor a harmadik negyedben átvettük a vezetést, nem sikerült növelni az előnyünket. Szerintem ott ment el a meccs.

Császár György: - Mindkét oldalon voltak hibák és kitűnő teljesítmények is. Talán a szerencsén is múlt, hogy nem mi nyertünk, az az egy gól ide is, oda is mehetett volna. Mindkét csapatnak csak gratuláni tudok.

Kiss Csaba: - Nagyon-nagyon jó mérkőzés volt, jó propagandája a vízilabdának. Emelt fővel távozunk, elvégre idegenben kaptunk ki a Vasastól, ráadásul apróságokon múlt. A végén elkerülhető gólt kaptunk, a mi emberelőnyünknél pedig kétszer is próbálkozhattunk, de nem tudtunk gólt szerezni.

Steinmetz Barnabás: - Mindkét csapaton érezhető volt az elődöntő fáradalma, ezért a harmadik negyedtől alábbhagyott az iram. Ennek ellenére az utóbbi évek egyik legjobb mérkőzését játszottuk. Ha öt perccel tovább tart, lehet, hogy nem mi nyerünk. Nagyon boldog vagyok, fontos volt számunkra ez a győzelem, mert ezáltal üzenünk, hogy az idén is számolni kell a Vasassal.

Steinmetz Ádám: - Fantasztikus ez a siker, a szurkolóinkon és a családtagjainkon kívül nem gondolta volna senki, hogy megvédjük a címünket.

Varga Dániel: - Számomra a legjobb az volt, hogy ugyanazt láttam a játékosok arcán, amit tavaly. Ez előrevetítheti a következő év sikerességét, és érezteti, hogy sok van ebben a csapatban.