fotó: Meggyesi Bálint

Nitsovits Tamáshoz (balra) és Ürögi Zsolthoz szinte hozzánőtt a labda, póló nélkül még manapság sem tudják elképzelni az életüket

"Nem szoktam figyelni, hogy állunk, ám az elmúlt idényben betegség miatt kihagytam néhány mecscset, Nitsovits Tomi pedig odajött hozzám, és büszkén újságolta: megelőztelek… – mondta Ürögi Zsolt. – Azzal vágtam vissza, majd teszek róla, hogy te is kihagyj három meccset. Magyarán, nem igazán komoly csata ez közöttünk. Egyébként is, az izmaink, az ízületeink döntik el, meddig bírjuk."

Nitsovits Tamásnak sem létkérdés, hogy növekedjék a meccsszáma.
"Beírtak például a Vasas ellen a jegyzőkönyvbe, fölvettem a nadrágot, a köpenyt, de nem szálltam be – magyarázta az FTC körszakállas pólósa. – Nem figyelem a listát, csak akkor nézem meg, hol állok, amikor egy-egy idény előtt nyilvánosságra hozzák a meccsszámokat."
Érdekes, mindketten úgy értesültek, hogy az örökranglista harmadik helyén álló Mohi Zoltán (455 mérkőzés) jelezte, addig játszik a Szolnokban, amíg le nem hagyja az előtte állókat.

De vissza Ürögihez és Nitsovitshoz… A két játékos együtt érte el az első sikereit, tizenévesen tagjai voltak a Görgényi István-féle Újpesti Dózsának, amely 1986-ban bajnok lett. Nem voltak barátok, mert Ürögi a KSI-ből érkezett – minden a Komjádi uszodához, illetve a Csaszihoz kötötte –, Nitsovits pedig tősgyökeres újpesti pólós, a margitszigeti levegőt szívta magába.

"A nyolcvanhatos bajnoki címhez nem sokat tettem hozzá. Középiskolás voltam, napi egyet edzettem, talán hat-hét találkozón ha vízben voltam. Zsolt akkor már a kezdőcsapatban játszott" – emlékezett Nitsovits.
"Mások a gyökereink, ám mindketten nagyon akartuk a sikert. Két Komjádi-kupát nyertünk együtt, megvertük azt a Tungsramot, amelyben nálunk két évvel idősebbek is szerepeltek, így például Kuna Péter vagy Gyöngyösi Zoltán. Valóban kezdő voltam a Dózsában, de ezzel együtt nem tartoztam a krémhez" – tette hozzá Ürögi.

Aki az 1991-es bajnoki cím után Olaszországban járt próbajátékon, amit nem néztek jó szemmel a liláknál. Közbülső megoldásként inkább a Fradihoz szerződött, ám 1995 nyarán szerencsétlen balesetet szenvedett. Házépítés közben beleesett négy kiálló betonvasba, az egyik átszúrta a combját. Fél év kihagyás következett, dolgozott a T-Mobile-nál, s közben 15 kilót felszedett. Nem bírta sokáig póló nélkül, lazításként újra edzeni kezdett – az OSC-ben, amely akkor a második vonalban szerepelt. Azóta a klub játékosa, s bár edzői ambíciókat dédelget (már most nagy a beleszólása a taktikába), akár 40 éves korában is taposná a vizet.

Nitsovits jóval hosszabb időre kötelezte el magát az újpestiekhez, aztán nem bírt ellenállni Faragó Tamás hívásának, és a Vasasnál kötött ki.
"Rutinos játékosra volt szükség, s mert híres voltam arról, hogy keményen edzek, példát kellett mutatnom a többieknek"– mondta. Később megfordult Szegeden, Svájcban, aztán ismét olyan egyéniség hívta, akinek szava volt nála: Gerendás György. 2000-ben a BVSC-hez igazolt, tavaly pedig az FTC-t választotta.

Hiányérzet egyikükben sincs.
"Nem voltam tehetséges, de nagyon szorgalmas, így amit lehetett, elértem a pólóban. Örülök, hogy általában kedveltek, nem úgy emlékeznek rám, hogy »sintér« voltam…" – vallja Nitsovits. Ürögi minden energiájával arra összpontosít, hogy a patinás OSC a víz felszínén maradjon. Szakosztályvezető, csapatkapitány, társedző – még a családi vitákat is elviseli, hogy segíthessen.
Az pedig nem tudható, hogy az izmok, az ízületek meddig engedik őket a medencébe…

A csínytevő és a szívember

Ürögi – Nitsovits szerint:
"Az újpesti időkből úgy maradt meg bennem, hogy nagy csínytevő, szeret megviccelni másokat, azt viszont nagyon nem szerette, ha ő a tréfa áldozata…"
Nitsovits – Ürögi szerint:
"Nagyon megbízható, nyugodt srác, bármikor rábíznék tízmillió forintot. A szíve a sporté…"

Civilben is sikeresek

Ürögi tíz évet húzott le a T-Mobile-nál, jelenleg a saját tanácsadói cégét vezeti. Ő vitte szponzornak a T-Mobile-t a Honvédhoz. A piros-fehérek akkor harmadikok voltak, de a kapcsolat első idényének végén – még az olimpiai bajnokok szerződtetése előtt – az aranyéremig vitték. Ürögi évekig elnökségi tag volt a Honvédban.
Nitsovits továbbra is hivatásának tekinti a vízilabdát, ám közben a felsőfokú programozói végzettsége mellé hamarosan megszerzi az informatikai mérnöki diplomát. Hetente kétszer-háromszor fut, kedvenc szórakozása a szörf és a tenisz. Még az idén kipróbálja a hódeszkázást.